A cégalapítás folyamata, függetlenül attól, hogy Betéti Társaság (BT), Korlátolt Felelősségű Társaság (KFT) vagy Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ZRT) formában történik, alapos tervezést és jogi tudatosságot igényel. A cégalapítás menete számos lépésből áll, amelyek között kulcsfontosságú a vállalkozási forma megfelelő kiválasztása, a szükséges tőke biztosítása és az alapító okirat, illetve társasági szerződés megfogalmazása.
Az első lépésként a cégalapítás menete során dönteni kell a vállalkozás formájáról, ami befolyásolja a vállalkozás működését, felelősségi körét és adózását. A KFT népszerű választás a magyar vállalkozók körében, mivel itt a tagok felelőssége korlátozott, vagyis csak a tőkebetétük erejéig tartoznak. Ezzel szemben a BT esetében legalább egy tag korlátlan felelősséggel bír, ami magasabb kockázatot jelent.
A cégalapítás menete további lépései között szerepel a cég székhelyének meghatározása, az ügyvezető kiválasztása, valamint a tevékenységi körök meghatározása. Minden vállalkozási forma esetében szükséges egy minimum tőke összegének biztosítása, amely különösen a KFT esetében fontos, hiszen itt a törvény 3 millió forintos minimális tőkét ír elő
A cégalapítás költségei változóak lehetnek, attól függően, hogy melyik vállalkozási formát választjuk. Általánosan elmondható, hogy a cégalapítási eljárás magában foglalja az ügyvédi munkadíjakat, a cégbejegyzési illetéket és az alapító okirat költségeit. Ezen költségek előzetes ismerete és a megfelelő pénzügyi tervezés elengedhetetlen a sikeres cégalapításhoz.
Végezetül, a cégalapítás menete nem ér véget a cég bejegyzésével; a vállalkozás napi működéséhez szükséges adminisztratív feladatok, mint például adóbevallások és működési engedélyek beszerzése is része a folyamatnak. A megfelelő előkészületek és szakértői tanácsok igénybe vétele kulcsfontosságú a zökkenőmentes indításhoz és hosszú távú sikerhez.
Ajándékozási szerződés: Az ajándékozás szabályai
Az ajándékozási szerződés a családi vagyon átruházásának egyik leggyakoribb módja. Szülők gyakran választják ezt az opciót, hogy segítsék gyermekük életkezdését ingatlanok vagy értékes ingóságok átadásával. Az ajándékozási szerződés lényeges jellemzője, hogy az átadás ingyenes, vagyis az ajándékozó általában nem vár ellenszolgáltatást. Azonban bizonyos esetekben visszavonható lehet, ha az ajándékozó megváltoztatja véleményét vagy saját szükségletei miatt kéri vissza az ajándékot.
Ilyen lehet például, ha az ajándékozó anyagi helyzete jelentősen romlik, vagy ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozó rovására. Az ajándékozás részletei és a visszakövetelés feltételei alapvetően a szerződés tartalmától és a felek közötti megállapodástól függenek. Az ajándékozási illetékek esetében pedig fontos tudni, hogy bizonyos esetekben, különösen ingatlanok és nagyobb értékű ingóságok ajándékozása esetén, illetékfizetési kötelezettség is felmerülhet.
Az ajándékozási szerződés megkötéséhez hivatalos dokumentumra van szükség, mivel az ingatlan tulajdonjogának átírását csak ilyen formában fogadják el a földhivatalok. A szerződés segítségével átruházhatóak ingatlanok és ingóságok egyaránt, azonban fontos megkülönböztetni a szokásos mértékű ajándékokat, melyek jelentősége elenyésző mind az ajándékozó, mind a megajándékozott vagyoni helyzetéhez képest.